Az egyszerű kisember 14 évvel ezelőtt úgy döntött, hogy a panelből családi házba költözik. Komoly döntés volt, komoly anyagi terhekkel. A beköltözés előtt – lehetőségei szerint – elvégezte a kis téglaház felújítását. Kőműves, fűtésszerelő, vízszerelő, burkoló szakemberek adták egymásnak a kilincset, és természetesen jött egy villanyszerelő is.
Az ő feladata az volt, hogy a ház lepukkant elektromos rendszerét újjávarázsolja, a XXI. századi kihívásokra (értsd: mikrohullámú sütő, porszívó, mosógép, később talán mosogató- és szárítógép, illetve ezek akár egyidejű használatára is) alkalmassá tegye. S mindezt persze legálisan, mert az egyszerű kisember már akkor sem szerette a feketén elvégzett munkát, a susmust, az ellenőrizhetetlen és követhetetlen bratyizásokat.
Az egyszerű kisember nagyon boldog volt, amikor végre elkészült a felújítás és beköltözhetett a pici, ám takaros házikóba. 13 évig semmi gond nem is volt. Aztán egyszer csak az áramszolgáltató jelezte: lejárt a villanyóra hitelesítési ideje, bizony cserélni kellene. Az egyszerű kisember – aki világéletében szabálytisztelő volt – természetesen egyeztetett a cserét végző szakemberekkel, akik megbeszélt időpontban meg is jelentek a háznál. Az alig néhány percesre tervezett óracsere jó hangulatban indult, az egyszerű kisember még viccet is mesélt a villanyszerelőknek, akik udvariasan nevettek is a nem túl ütős poénon.
Aztán egyszer csak hirtelen minden megváltozott. Az egyik szerelő – a villanyóra plombájának lebontása után – észrevette, hogy az egész ház áramellátásáért felelős kismegszakítót szabálytalanul szerelték be. Mint mondta, ez még lehet véletlen is. Persze hamar kiderült, hogy van más probléma is: 13 évvel ezelőtt a villanyórát leplombáló, az áramszolgáltató alkalmazásában lévő szakember „elfelejtette” bejelenteni, hogy magasabb amperértékre szerelték át a hálózatot. Így a számítógépes rendszerben megmaradt a korábbi, a XXI. századi kihívásoknak már nem megfelelő amperérték. Az egyszerű kisember erről persze mit sem tudott, az elmúlt években annak tudatában használta a hálózatot, hogy ő mindenben az előírt szabályoknak megfelelően járt el, hiszen a plombát is mindig sértetlenül találták az évente egy alkalommal érkező villanyóra-leolvasók.
A mostani felfedezés sokként érte, hiszen az óracserét végző szakemberek – maguk is szabálytisztelő állampolgárok – nem tudtak mást tenni, mint a rendszerben regisztrált, alacsonyabb amperértékű kismegszakítót beszerelni a villanyórába. Ez pedig már arra sem elégséges, hogy a mikrosütő és a porszívó egyidejű használatát lehetővé tegye…
Az egyszerű kisember – aki ugyebár, mint tudjuk, szabálytisztelő – megkérdezte, hogy mi most a teendő, hogy visszakapja az eddig is használt amperértéket. És persze mindezt úgy, hogy szabályos legyen. A bonyolult magyarázatot – miszerint az áramszolgáltatóval szerződésben álló villanyszerelőket kell a helyszínre hívnia, akik megállapítják azt, hogy a lakásban lévő vezetékek kompatibilisek-e a magasabb amperértékű kismegszakítóval – már alig-alig értette (igen, az ő hibája, hogy a műszaki dolgokhoz nem ért és nem is nagyon érdeklik), annyit azonban felfogott a monológból, hogy van hivatalos útja a több mint egy évtizeddel ezelőtt, az akkori szerelő által elkövetett szabálytalanság helyretételének.
Persze mint minden más az életben, ezen probléma megoldása sem ennyire egyszerű. Mint kiderült: az elmúlt évtizedben a szabvány és a törvény is változott, így a hálózat – bár korábban megfelelő volt a magasabb amperértékre – most már nem az. A műszaki magyarázat megint kínai volt, a lényeg a lényeg: az egyszerű kisember csak akkor kaphat szabályos, magasabb amperértékű hálózatot, ha kicseréli a vezetékeket a falban. Hogy ez lehetetlen, nos az a szolgáltatót nem igazán érdekli, hiszen a szabály az szabály.
Szerencsére – tudta meg – van egy módszer, amivel mégis szabályossá lehet tenni mindazt, ami eddig szabálytalan volt. A hosszú magyarázatból az egyszerű kisember – akiről ugyebár már tudjuk, hogy nem igazán ért a műszaki dolgokhoz – csak annyit értett meg, hogy így végre szabályosan használhatja majd a magasabb amperértékű elektromos hálózatot. Persze mindez minimum két hétbe és legalább nyolcvanezer forintjába fog kerülni, fájni… Addig pedig már csak arra kell ügyelnie, a mosogatógép mellé a tévét már ne kapcsolja be, ja és a villanysütő használatát lehetőség szerint minden körülmények között kerülje.
Az egyszerű kisember mit tehetett volna mást, aláírta a szakembereket munkára megbízó dokumentumot és várja, hogy végre ismét minden visszazökkenjen a normál kerékvágásba. Persze azt sem titkolja, hogy most egy picit ideges! Na, jó, nem kicsit, nagyon…
2016.05.10. 22:03 lezse
Az egyszerű kisember esete a villanyórával
1 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://szucsike.blog.hu/api/trackback/id/tr428703314
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
IgazságotMindenkinek 2016.10.20. 13:43:34
Aki ideges, azt le kell fejelni, ahogy az örkényi tanár tette! Akkor majd elmúlik az idegessége.
tanarokbunei.blog.hu/
tanarokbunei.blog.hu/
Utolsó kommentek