Mint az elmúlt öt évben minden augusztus 27-én, a késő délutáni, vagy a kora esti órákban, idén is meggyújtottunk három gyertyát. Egészen pontosan két, fehér színű gyertya lángjával lobbantottuk lángra egy kékre festett fényrúd kanócát. Ugyanúgy, ahogy azt 2005. augusztus 27-én, délután fél hatkor a tatabányai polgármesteri hivatal házasságkötő termében is megtettük...
Öt évesek lettünk! Egészen pontosan 1826 nappal ezelőtt (hiszen 2008 szőkőév volt) mondtuk ki egymásnak a boldogító igent, s kötöttük össze hivatalosan is az életünket! Nagy nap volt az a nyár végi szombat délután mindkettőnk életében, amikor összejött a család és a szűk baráti társaság, hogy velünk együtt ünnepeljen.
Így visszagondolva, nagyon gyorsan eltelt ez az öt év. A szürke hétköznapok rohantak, felfoghatatlan sebességgel pörögtek a hetek, a hónapok. Ritkán volt és van idő megállni, egy kicsit elgondolkodni mindazon, ami történt és történik velünk. De minden évben, ezen a napon, egy hangulatos étteremben, finom vacsora mellett, kettesben emlékezünk az együtt töltött évekre.
Tudom, az öt nem olyan "szép, kerek", és jubileumra csábító szám, mint a tíz, vagy éppen a huszonöt, de mégis jóleső érzés volt ma ismét ünnepelni. Egyik kedvenc éttermünkben (ez itt nem a reklám helye, de annyit azért elárulhatok, hogy a lakóhelyünkhöz közeli Tardoson) elköltött, csendes vacsora után ideheza ismét meggyújtottuk a kék gyertyát.
Ahogy öt esztendővel ezelőtt az anyakönyvvezető mondta: a két láng gyújtotta közös láng jelképezze a két különálló életből összefonódó közös életet. Reméljük, hogy így lesz! Még nagyon-nagyon sok éven keresztül!
Utolsó kommentek